Egy személy aki adatábrázolással támogatott történetmesélést alkalmazva beszél emberek egy csoportja előtt

Történetmesélés adatábrázolással

Fedezze fel a különbségeket és hasonlóságokat az adatábrázolás és az adat-történetmesélés között,és azt, hogyan működnek ezek együtt, hogy adatait tömör, használható információkká alakítsa a szervezete számára.

Mi az az adatábrázolás?

Az Adatábrázolás képekkel – az összegyűjtött adatok vizuális megjelenítésével – közvetít információkat. Nyers számok és adatok biztosításával, diagramokra, grafikonokra, táblázatokra, térképekre és számokra támaszkodva segít támogatni a jobb szervezeti döntéseket.

Az adatábrázolás kétféle típusát használhatja az adattörténete kidolgozása során: magyarázó és értelmező. Magyarázó vagy más néven informatív vizualizációk a történet bizonyos aspektusait vagy a teljes történetet tárják a közönség elé. Ezzel szemben az értelmező vizualizációt akkor érdemes használni, ha nem biztos benne,hogy milyen kérdéseket kell megválaszolni az összegyűjtött adatokkal.

Ha adatábrázolást használ a története elmesélésére átfogóbb történetet adhat elő a közönségének így lehetővé teszi számukra a korrelációk összekapcsolását, a trendek felismerését és a saját következtetéseik levonását, illetve a saját véleményük kialakítását. Fontos megjegyezni, hogy a vizualizációban kontextusra épülő történetmesélés nélkül megjelenített adatelemzés esetén a közönség döntése elhúzódhat vagy rossz következtetésre is juthatnak, vagy akár „el is veszthetnek” az adatok tengerében.

Mi az az adat-történetmesélés?

Az Adat-történetmesélés koncepciója az, hogy az összegyűjtött adatok és elemzések alapján alkot narratívát, amely segíti alátámasztani a története hipotézisét. Ahhoz hasonlóan, mint amikor szóban mesél el egy történetet másoknak, egy összefüggő narratívát ad elő, ami tartalmaz egyvégső üzenetet, és egy elvégzendő cselekedetet. Csak ebben az esetben a hangja helyett adatokkal teszi.

Az adat-történetmesélés többféle adattípust használ – például pontdiagramokat, földrajzi térképeket, idővonalakat, vonaldiagramokat, tortadiagramokat, sávdiagramokat, hőtérképeket és fadiagramokat – egy nagyszerű történet kidolgozásához.

Az adattörténet kidolgozásakor azonban először döntéseket kell hoznia:

  • Mit szeretne tudatni a felhasználóival?
  • Mit szeretne, mit tegyenek a felhasználók?
  • Mi az a narratíva amely ennek a cselekedetnek az irányába tereli őket?
  • És az adatok hogyan segítik ezeken a döntések meghozását?

Az adat-történetmesélés előnyei például a következők:

  • Érték hozzáadása, hogy a felhasználók össze összeköthessék a történet elemeit.
  • Növelje a szervezete megbízhatóságát, és építsen ki bizalmat a célközönségben.
  • Kombinálja a vonzó narratívát a vizuálisan stimuláló elemekkel hogy a felhasználók elolvassák és meg is jegyezzék az információkat.
  • Támogassa fontos adatokkal a bevonást.
  • Kínáljon kizárólagos adatokat új és egyedi történetek létrehozásához.
  • Sokoldalú, így más digitális médiába is beilleszthető.
  • Márkaismertség létrehozása, hogy a szervezetét iparágvezetőként pozícionálhassa.

Miért fontos adatábrázolás és az adat-történetmesélés?

Egy meggyőző történet kidolgozásához szükséges egy hipotézis, az indoklás és az azt alátámasztó adatok. Az adat nagyszerű dolog, de ha túl sok van belőle az nyomasztó lehet. Még az adatábrázolással foglalkozó szakemberek számára is nehézséget jelenthet jelentéssel felruházni a vizualizációikat a megfelelő környezet nélkül, amit egy fókuszált narratíva tud biztosítani.

Az adat-történetmesélés leghasznosabb megközelítése a megfelelő adatok megfelelő vizuális formátumban történő ábrázolása. Ha túl sok kép van a történetében, akkor inkább infógrafikává válik, amiből hiányzik a bevonást biztosító történet. Amikor elmesél egy történetet, akkor meg kell alkotnia egy narratívát, és tudni kell, mikor kell az adatokat bemutatnia, mikor kell kiemelni az összetett számokat, és mikor elegendő egy írásos magyarázat.

Az adatábrázolások szerepet játszanak abban, hogy információkkal töltsék fel a narratívát, de nem mondják el az egész történetet.

Hogyan működik együtt az adatábrázolás és az adat-történetmesélés

Az adat-történetmesélés és az adatábrázolás első látásra ugyanannak tűnhet, de kifejezetten eltérőek. Elmesélhet egy figyelemfelkeltő történetet, de bizonyítékokra van szükség a hipotézise megerősítéséhez. Kizárólag a nyers adatok nem adnak egy olyan üzenetet vagy cselekvési tervet a közönségnek, amit „magukkal vihetnek”. A célkitűzés kiemeléséhez az adatokat olyan, vonzó, mégis könnyen érthető formátumban kell elérhetővé teszi, amely bevonja a célközönségét. Az adatvezérelt történetmesélés az adatokat egy hatékony kommunikációs eszközzé alakítja.

Egy sikeres adattörténet kidolgozásához az adatábrázolás segít összerakni a kirakós darabjait, és egy olyan narratívát létrehozni, amit a felhasználói megértenek majd. A környezet biztosítására, apró részletekre, a kritikus információkra és a cselekvésre való felhívásra támaszkodva az adatábrázolás biztosítja az adatokat, amelyek szükségesek az állításai alátámasztásához. A történet szintjén hoz létre megértést és megmagyarázza az ön által biztosított metrikákat, sokkal hatékonyabban, mint a számok vagy a diagramok.

A különbség az adatábrázolás és az adat-történetmesélés között

A legjobb, ha nem egymás alternatívájaként tekintünk az adatábrázolásra és az adat-történetmesélésre. Hanem egymás kiegészítéseként. Mindkettő egy stratégia a koncepciója, hipotézise vagy elméletet életre hívására szolgál. Mégis, nagyon jellegzetes különbségek vannak köztük.

Az adat-történetmesélés más, mint az adatábrázolás, mivel a történet mesélőjének jelentősebb és átfogóbb képet kell adnia az üzenetéről, olyan módon, hogy a közönsége könnyen megérthesse azt.

Az adatábrázolás egy olyan megközelítés, amely magasabb szintre emeli a történetmesélését. Ez a szabványos üzleti kommunikációs eszköz sok összetett és értékes adatot tud beszippantani, és ezt úgy lefordítani, hogy az emberek könnyebben megérthessék azokat. A közönsége figyelmének megragadásához tudatosan kell a vizualizációkat használnia, amelyek:

  • Megfelelő
  • Értelmezhető
  • Nem félrevezető

Az adatábrázolás és a történetmesélés közösen segítik a lehető legjobb történet elmesélésében, olyan adatok felhasználásával, amelyek egyértelműséget, igazságot és érvényességet biztosítanak narratívájának.

Miben hasonít az adatábrázolás és a történetmesélés

Az adat-történetmesélés és az adatábrázolások ugyanazt a célt szem előtt tartva működnek együtt: ez egy vonzó, tényeken alapuló és környezetbe ágyazott narratíva létrehozása. Nem felcserélhetők, inkább ugyanannak az érmének a két oldalát képviselik. A vizualizáció biztosítja az alátámasztást, amire a narratívájának szüksége van, miközben a történetmesélés logikus és koherens formában mutatja be az információit.

Az adat-történetmesélés keretének létrehozása

Az adattörténet kidolgozása során ügyelnie kell arra, hogy a történetnek legyen eleje, közepe és következtetése. Legyen tisztában a történettel, amit el szeretne mesélni, és azzal is, hogyan szeretne oda eljutni. Az adatelemzés kontextusának és eredményeinek értelmezése olyan információkat, amelyeket el kell mondania a történetében.

Ennek érdekében a keret létrehozásához érdemes megfogadnia bizonyos gyakorlati tanácsokat. Az adatábrázolás és a történetmesélés hatékonysága biztosításának praktikus módjai például a következők:

  1. Határozza meg a célokitűzéseit.

    Értse meg az adattörténete célját, a célközönségét és prioritásait.

  2. Adjon elő egy vonzó narratívát.

    Legyen tisztában azzal, hogy mit szeretne hallani célközönség.

  3. Alkalmazza az analitikus történetmesélés kulcsfontosságú elemeit.

    Ezen elemek közé tartoznak a következők:

    • Cselekmény: A bemutatott kérdések típusai, hogyan fogja azokat megválaszolni, és hogyan segíti a közönségét a konklúzió levonásában.
    • Kontextus: Hogyan értelmezi a célközönség az Ön által bemutatott adatokat.
    • Karakterek: A hangnem és betekintés a történetmesélés módjába.
    • Befejezés: A történetéből következő konklúzió és az azt követő lépések – mit tanulhatott meg a célközönség, hogyan érhetik el a kívánt eredményeket, vagy mit kell másképpen csinálniuk vagy fejleszteniük a jövőben.

  4. Legyen objektív.

    Az adatokat transzparens és objektív módon tálalja, kerülje a kétértelműséget, valamint annak ügyeljen arra, hogy az arculati elemek és a megjelenítések ne menjenek az adatok vagy a történet kárára.

  5. Megfelelő típusú vizualizációkat válasszon.

    Az adatokat a megfelelő módon a megfelelő illusztrációkkal kell bemutatnia.

  6. Kövesse a grafikai tervezés bevált gyakorlatait.

    Ahhoz, hogy a közönsége mindent megérthessen olyan bemutatási módot kell választania, amely csökkenti az olvasott elemek és a grafikus elemek közötti súrlódást.

  7. Megfelelő adatábrázolási eszközök.

    Az adatoknak a vizualizációk révén való hatékony kommunikációjához a megfelelő eszközt kell használnia. Például a Microsoft Visio képes arra, hogy emészthető, letisztult képi világgal fedje fel adatait.

  8. Alkosson egy informatív és emberi történetet.

    Ha a története rokonszenves, magával ragadó, és nagy értékű tartalmat kínál apró részekben adagolva, akkor ott tartja a közönsége figyelmét.

  9. Olyan történetet alkosson, amely a történetmesélés és a vizualizációk erejére is épít.

    Támogató, könnyen értelmezhető ábrák hozzáadása egy konzisztens történetvezetéshez, felkelti az érdeklődést, és növeli részvételt.

Néhány példa a történetmesélésre adatábrázolással:

Adatábrázolási és történetmesélési megoldások

Számos olyan megoldás áll rendelkezésre, amelyek segítik, hogy teljes és tartalomgazdag narratívát társíthasson adataihoz. Egy megoldás kiválasztásakor azonban ügyelnie kell arra, hogy az elég agilis legyen ahhoz, hogy képes legyen együttműködni a kritikus üzleti adatokkal a szervezeten belül, hogy a teljes kép látható legyen, és még mélyrehatóbb információkat kaphasson.

A Microsoft Power BI segítségével áthidalhatja a narratív és az adatélmények közötti rést. Segítséget nyújt majd a fontos tartalmak fel fedezésében, a kritikus üzleti intelligencia feltárásában, valamint az adatjelentésekkel kapcsolatos együttműködésben, valamint azok megosztásában a megfelelő adatábrázolási és történtmesélési üzleti eszközökkel.

Gyakori kérdések

Mit jelent az adatábrázolás és az adat-történetmesélés?

Az adatábrázolás képeken keresztül közvetít információkat, míg az adat-történetmesélés narratívát hoz létre az adatokkal.

Miért fontos a történetmesélés az adatábrázolás során?

A nyers adatok adatábrázolásokba való rendszerezése révén az adat-történetmesélés lehetővé teszi egy könnyen érthető narratíva megalkotását, amely támogatja a üzleti döntéseket.

Hogyan mesélhet el egy történetet adatábrázolással?

Az összegyűjtött adatok segítséget nyújtanak a narratíva kidolgozásában támogatóinformációk nyújtásában valamint támogatják az adatok által alátámasztott feltevést.

Milyen típusú vizualizációk használatosak az adat-történetmesélésben?

Az adatábrázolások tartalmazhatnak a pontdiagramok, a földrajzi térképeket, az idővonalakat, a vonaldiagramokat, tortadiagramokat, sávdiagramokokat, hőtérképeket és fadiagramokat.

Mi a különbség az adatábrázolás és az adattötrénetmesélés között?

Az adat-történetmesélés egy taktikus módja a története elmesélésének, míg az adatábrázolás, egy olyan taktika, amelyet a történetmesélés magasabb szintre emeléséhez használhat.